Mintha ma kezdtem volna el a háztartásvezetést, úgy írok fel most néhány dolgot. Gyakrabban vagyok a konyhában, mert sokkal kifizetődőbb itthon megfőzni egy finom ételt, mint túlórázni, hogy aztán az ott megkeresett pénzem valami bizonytalan eredetű egytálételre költeni.
Magam is meglepődtem, hogy mennyire nem vagyok rutinos a saját konyhámban, hol ez,hol az hiányzott, közben néhány dolog meg megromlott, amiből több volt a kelleténél. Akkor néhány alapszabály (nekem kis konyhám van, erre vonatkozik)
Minden élelmiszer kezelhető mennyiségű legyen. Hacsak nem közeledik a befőzés, vagy nem várható nagy sütés, egy-egy kiló cukor és liszt elég tartaléknak. Zöldségből sem érdemes tartalékolni, a piacon van mindig friss(nek tűnő).
Ettől függetlenül azért a konyhában legyen mindig krumpli, olaj és szárazkolbász, csomag tészta, tojás. Mi nem eszünk tejtermékeket, ezeket kihagytam.
Érdemes hétvégén kiválasztani néhány órát, mikor megfőzzük az aznapi és szimultán előkészítjük a következő heti menüt. Nekem ez a szombat reggel.
Van még mit fejlődnöm a főzésben, általában a hét első 3 napjára tudom a kaját el-és előkészíteni, (vasárnap elkészül a hétfő-kedd, hétfőn a szerda, mert kedden hosszú napom van), ellenben szerda délutánra már vagyok olyan fáradt, ha akkor főzök, abban nincs köszönet. Komolyan meglepődtem nemrég a sós grízes tésztán, nem vagyok ennyire a fúziós konyha híve.
Viszont, mikor a saját kezűleg leszedett almából készült fahéjas almaszószt ettem, az nagyon jó volt. Tavasztól szemmel tartottam a fát, milyen lesz a termés, jó lett.
TV meg azért van a konyhámban, mert B.-t is bevonom az én kis játékomba, szakértőként magyarázom el, mikor mit csinálok. Van, mikor mellettem van és ő is segít, de tésztafőzésnél elég, ha a forrpontról, a fajsúlyról esetleg a vízmolekulákról megtud valamit. Valamelyik héten azt mondta, olyan vagyok, mint az a szép lány a tévében, hozza is a távkapcsolót, hogy egy sütikészítést láthasson. Ezt, azt hiszem, bóknak veszem.
