Az utóbbi majd' egy év postjait visszanézve, bizony áttettem az origót az életünkben. Kaptam egy olyan feladatot, hogy.
Így esett, hogy elfelejtettem, Advent első hétvégéjén bizony mindenhol Mikulásokkal fogunk találkozni, sőt rám nem jellemzően az utolsó pillanatban állítottam össze B.-nek a csomagot. Aznap reggel.
Így mai napi programként rábólintottam egy színházra, ahol nem volt Mikulás. Sőt. Láttunk egy olyan darabot, ami gyerekeknek szólt ugyan, de szerintem még a felnőtteknek is megütötte szívét. Hihetetlen tehetséges színészek, életet lehelnek a bábokba, egyszerű zajokból hangokból hangulatot, rímekből édes-szomorú történetet varázsolnak.
